Bors I-II.

Leghőbb vágyam az volt, hogy az Isten kegyelméből még hátralevő éveimet a béke műveinek szentelhessem, és népeimet a háború áldozataitól és terheitől megóvhassam.
A gondviselés másként határozott.
Egy gyűlölettel telt ellenség üzelmei kényszerítenek, hogy a béke hosszú esztendei után kardot ragadjanak monarchiám becsületének védelmére, tekintélyének és hatalmi állásának megóvására, s területi épségének biztosítására.
A szerb királyság, amelyet állami létének első kezdetétől fogva egészen a legújabb időkig mind elődeim, mind én is támogatásban és segítségben részesítettünk, gyorsan felejtő hálátlansággal már évekkel ezelőtt az Ausztria-Magyarország elleni ellenségeskedés útjára lépett.
Nem teljesült az a reménység, hogy a szerb királyság méltányolni fogja kormányomnak hosszú tűrését és békeszeretetét. Mindig magasabb hullámokat vet az Ellenem és Házam ellen érzett gyűlölet. Mind leplezetlenebbül lép előtérbe az a törekvés, amely Ausztria-Magyarország elválaszthatatlanul egybetartozó területeinek elszakítására irányul.